Kategória: Mondások

A szépség nem dísz, hanem megismerési forma. A szépség nem arra való, hogy örömet okozzon. Arra való, hogy megismertessen. Amikor valami igazán szép megérint minket, nem csupán gyönyörködünk benne. Valójában látunk általa.

A szépség egy különleges ismereti út, amely mélyebb, mint a racionális elemzés. Ott, ahol a fogalmak és bizonyítások elakadnak, a szépség képes egy pillanat alatt átadni azt, amit másként évekig tartana megérteni. Egy arc szépsége nem a vonalak arányáról szól, hanem arról az igazságról, amit közvetít. Egy táj szépsége nem a színekről, hanem arról a harmóniáról, amelyet a lélek felismer benne. Egy műalkotás szépsége pedig nem a technikai tökéletességről, hanem arról a mélyebb valóságról, amelyet feltár.

A szépség tehát episztemikus természetű. Megismerési eszköz. Egy ablak a valóság mélyebb rétegei felé, amelyet sem a tudomány, sem a logika nem tud teljesen helyettesíteni.

Németh György (1959) kreatív író | szigetingy filozófia | Szingy Galéria Budapest

A teljes írás elolvasható a Németh György kreatív írás oldalamon: https://sites.google.com/view/nemeth-gyorgy-kreativ-iras

#szigetingy #filozofia #KreativIras #NemethGyorgy #SzingyGallery

A káosz nem ellenség, hanem az alkotás forrása. A káosz nem rombolás. A káosz a teremtés anyaméhe. Minden igazi alkotás a rendezetlenből születik. Amikor a formák még nem kötik gúzsba a lehetőséget, amikor az érzelmek vadul kavarognak, amikor a gondolatok még nem sorakoznak katonás rendben – ott, pontosan ott van a legnagyobb erő. A káosz a nyers energia, a végtelen lehetőség állapota. Aki fél tőle és azonnal rendet akar erőltetni rá, az megöli a teremtést még mielőtt megszülethetne. A káoszban van az a titkos, lüktető élet, amelyből a rend később megszülethet. Nem a káosz ellen, hanem a káoszból. Nem a káosz legyőzése, hanem annak átölelése hozza létre az igazi művet, az igazi kapcsolatot, az igazi életet.

Saját filozófiai rendszerem körvonalai már kirajzolódnak:

A csend nem hiány, hanem jelenlét – a tér, amelyben a káosz hallhatóvá válik.

A fény nem pusztán fizikai jelenség, hanem jelentéshordozó – az a erő, amely a káoszból kiemeli és láthatóvá teszi az új formákat.

A káosz pedig nem ellenség, hanem az alkotás forrása – az a nyers anyag, amely nélkül nincs valódi teremtés.

Együtt alkotnak egy élő hármasságot:

A csendben figyelünk.

A fényben értelmet keresünk.

A káoszban pedig merünk teremtetni.

Kapcsolat a korábbi motívumokkal:

A szépség így már nem steril harmónia, hanem a káoszból kiemelt, fénnyel átitatott rend.

A magány nem üresség, hanem az a szent tér, ahol a saját belső káoszunkkal találkozhatunk.

A szerelem pedig nem kényelmes egyensúly, hanem két ember káoszának bátor és gyengéd találkozása, ahol új világok születhetnek.

Németh György (1959) kreatív író | szigetingy filozófia | Szingy Galéria Budapest

A teljes írás elolvasható a Németh György kreatív írás oldalamon: https://sites.google.com/view/nemeth-gyorgy-kreativ-iras

#szigetingy #filozofia #KreativIras #NemethGyorgy #SzingyGallery