Susan Sontag

MediaNegy's avatarMediaNegy

You said that we owe literature almost everything we are and what we have been. If books disappear, history will disappear, and human beings will also disappear. I am sure you are right. Books are not only the arbitrary sum of our dreams, and our memory. They also give us the model of self-transcendence. Some people think of reading only as a kind of escape: an escape from the “real” everyday world to an imaginary world, the world of books. Books are much more. They are a way of being fully human. – Susan Sontag (Szigetingy Books)

Susan Sontag – Medianegy

View original post

Ó, igen. A könyvek

Painting by Sylvie Vanlerberghe – Ó, igen. A könyvek tartanak életben – rögtönözte. – A könyvek? – Igen, az olvasás az egyetlen, ami örömet szerez, és olyan sok könyv van még, ami olvasásra vár. Csak ezért érdemes még élni. A könyvek boldoggá tesznek, segítenek, hogy elmeneküljek a valóság elől. – Különféle dallamok (Szingy Gallery)


Painting by Edmund Henry Garrett

Painting by Edmund Henry Garrett – Nyári reggel. A Nap még a felébredéssel próbálkozik, de a fák közötti mocorgás-madárcsiripelés visszavonhatatlanul jelzi a reggelt. Ilyenkor nap mint nap elcsodálkozom, hogy milyen szép a nyári reggel: a harmat csillogása a virágokon, a fűszálakon, a bokrok és a fák levelein. Majd az ébredező napsugarak fák között megvillanó fényei kicsábítanak a teraszra, a levegő friss. Igen, mindenben egység és összhang, ilyen a nyári reggel. – Szigetingy – Kőpihék (Szingy Gallery)

Edmund Henry Garrett painting – Szingy Gallery

Még sem az

Painting by Renato Guttuso – Még sem az – Nem tudták, hogy mit akarnak. Ezért megmosták, lekaparták, módosították, átdolgozták, újra szabták, megmásították, átrendezték. És bár ragaszkodtak ahhoz, hogy ugyanolyan lett, még sem az. Pedig azt szerették volna. – Szigeti Németh György – Egy gyógyszerész feljegyzései, (Szingy Gallery)

renato guttuso painting 1 – szingy gallery

Sorsunk

És az is lehet, hogy a sorsunk nem a világban, hanem személyesen bennük van. Az ember alakítja, csiszolgatja, szüli a sorsát és mindez független a világ külső esélyeitől, lehetőségeitől, persze ki tudja? – Szigeti Németh György: Révházi Péter (RP) története, Ichiro Tsuruta {(鶴田一郎) b.1954} painting, (szingy gallery)

Ichiro Tsuruta {(鶴田一郎) b.1954} painting (szingy gallery)

Keresés

Keressük a soha nem elérhető előrelátást, mely rendezi életünket, akadályt és lehetőséget úgy csoportosít, hogy végül is, a mi életünk a mi sorsunk legyen belőle. Amikor a sorsunk alakot kap az időben, ez lehet kegyelmes, lehet balesetek következményeként tragikus, de talán nem véletlen, el kell fogadni. – Szigeti Németh György: Révházi Péter (RP) története, Carl Krenek painting, (szingy gallery)

Carl Krenek painting – szingy gallery

A vadvirágokról

Estefelé locsolok a kertben. A nap még dühödten villog, nem enged a harmincöt fokos hőségből. Elzárom a vízcsapot. Inkább lemegyek a kert végében csordogáló, esős időben gőgösen hömpölygő patakhoz, könnyedén átugrom. A túlparti mező mintha fittyet hányna az augusztusi hőségre. Az éles sárga fényben nézem a mező virágait, locsolás nélkül is fegyelmezetten virágoznak, sűrűn összeölelkezve, alázatosan és láthatóan boldogan. Majd lassan visszasétálok a kertbe a civilizált virágok közé és locsolás közben csodálkozva, megkönnyebbülve kissé irigykedve gondolok a vadvirágokra, igen, a természet rendben van, stabil. – Szigeti Németh György – Különféle dallamok {Painting by Pol Ledent – (szingy gallery)}

Nyárhajnali ébredések

A Nap még a felébredéssel próbálkozik, de a fák közötti mocorgás-madárcsiripelés visszavonhatatlanul jelzi a reggelt. Ilyenkor nap mint nap elcsodálkozom, hogy milyen szép a nyári reggel: a harmat csillogása a virágokon, a fűszálakon, a bokrok és a fák levelein. Majd az ébredező napsugarak fák között megvillanó fényei kicsábítanak a teraszra, a levegő friss. Igen, mindenben egység és összhang, ilyen a nyári reggel. – Szigeti Németh György – Különféle dallamok {Painting by Pol Ledent – (szingy gallery)}

Bolondok

Bolondok – Mindig bolondok vagyunk. Csak éppen minden nap másfajta bolondok. Néha úgy gondoljuk: nem vagyok bolond ma. Végre megtanultam a leckét. Bolond voltam tegnap, de ma nem. Aztán holnap megtudjuk, hogy igen, ma is bolondok voltunk. Idővel, lassan elfogadjuk a bolondságunkat. Rájövünk, ez az egyetlen módja annak, hogy növekedjünk és továbbjussunk ezen a világon. Elfogadjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, más sem az és ennek megfelelően élünk. – Szigeti Németh György – Különféle dallamok {Marc Chagall – Le cheval de cirque, 1964. (Szigetingy Art Gallery)}

Elszalasztott szerelmek

Elszalasztott szerelmek – Legszívesebben verseket írtam volna az elszalasztott szerelmeimnek. De nem tudtam. Csak egyszerű jeleket, rossz dadogó mondatokat írtam. Éreztem, hogy az, amit mondani akarok, a kifejezéseimen túl fekszik, mindig meghaladja azokat. Persze lehet, hogy soha nem voltam elég egyszerű és alázatos. Vagy csak későn éreztem meg: a költészet egyszerűsége maga az alázat. – Szigeti Németh György – Kövek és tollpihék (Szigetingy Visual Gallery)

Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el